Az ombudsman-intézmény 2009-ben töltötte be kétszázadik évét. A világ első parlamenti biztosaként számon tartott intézményt 1809-ben Svédországban hozták létre. Ezt követően terjedt el Európa- és világszerte, majd honosodott meg a kilencvenes években Közép-Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon. Két évszázad alatt a parlamenti biztosi intézmény funkciója metamorfózison ment keresztül. Az eredeti svéd ombudsman-funkció a közigazgatás és az igazságszolgáltatás törvényes működésének közérdeket szolgáló ellenőrzésében, valamint a hibázó hivatalnokokkal és bírákkal szembeni vádemelésben állt. Manapság az ombudsman-intézményről szinte senkinek sem jut már eszébe ez a vádlói szerepkör. Bár maga az intézmény két évszázadnyi múltra tekint vissza, az ombudsman típusú jogvédelmet egy ízig-vérig modern, huszonegyedik századi emberijog-védelmi mechanizmusként írhatjuk le. A kötet az ombudsman típusú jogvédelem sajátosságainak elemzésére, az intézmény funkcióváltozásainak bemutatására, valamint a modern emberijogvédő funkció tartalmának és az ezt szolgáló eszközrendszernek a feltárására vállalkozik. Következtetései ugyanakkor lényeges elemekkel gazdagíthatják a kifejezetten alapjogvédelmi rendeltetésű hazai országgyűlési biztosok alkotmányos funkciójának megértését és értelmezését is.