A második, átdolgozott és bővített kiadásban megjelenő tankönyv bemutatja a nemzetközi jog alapkérdéseit, a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát és az ebben a tárgyban született ré-gebbi és újabb alkotmánybírósági határozatokat. A nemzetközi jog jogforrási rendszerét átte-kintve a szerződéskötés elméletére és gyakorlatára, a szerződések értelmezésére, érvénytelen-ségére és megszűnésére tér ki, majd a szokásjogot és a többi jogforrást tekinti át. Ezt követi a jogalanyiságnak és a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb jogi szabályainak áttekintése, fi-gyelmet fordítva a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára és a nemzetközi jog hagyományos szabályainak immár új árnyalatokkal történő érvényesülésére a XXI. század elején. A könyv az emberi jogok nemzetközi védelmét, a kisebbségvédelem nemzetközi jogát a gyakorlat fi-gyelembevételével ismerteti, hangsúlyozza a legfontosabb szabályok folyamatosságát, de jelzi azokat a fő területeket is, ahol a nemzetközi kapcsolatok jogi koordináta-rendszere átalakul. Így az erőszak alkalmazásának és az ún. humanitárius intervenciónak a kérdését és ezzel ösz-szefüggésben az ENSZ-reformját a tankönyv már a 2011-es állapotnak megfelelően mutatja be. A felelősség nemzetközi jogi szabályait az ENSZ kodifikációs tervezetét figyelembe véve, az egyén büntetőjogi felelősségének kérdését pedig a nemzetközi büntetőbíróságok példáin keresztül tárgyalja. A diplomáciai jog bemutatásakor a szokásos elméleti alapvetések mellett a diplomáciai gyakorlat a szokásosnál bővebben kerül tárgyalásra. A tankönyv törekszik annak érzékeltetésére is, hogy a magyar történelem és különösen a XIX-XX. század története meny-nyire összekapcsolódik a nemzetközi kapcsolatokkal és milyen gyakran volt nemzetközi jogi háttere egy-egy magyar történelmi eseménynek. A nemzetközi bírósági döntések megértését számos térkép segíti.