Analízis alatt mindig egy bonyolultabb rendszer egyszerűbb összetevőkre való lebontását értjük. A kémiai analízis feladata kettős: (1) annak eldöntése, hogy egy ismeretlen anyag milyen komponensekből tevődik össze, és (2) e komponensek milyen mennyiségi arányokban szerepelnek. A minőség eldöntésén elsősorban arra szokás gondolni, hogy a feladat egyszerűen az adott anyagot felépítő elemek megnevezése. Kissé tágítjuk a kérdést, ha választ várunk arra is, hogy az adott elem milyen vegyértékállapotban szerepel, s még jobban, ha legalább molekuláris méretekben a kapcsolódó elemekre, a kötés milyenségére is utalunk. Különösen kifejezett a válaszadásnak ez a beállítása a klasszikus, vizes oldatokban végzett vizsgálatoknál, ahol egyszerű vagy összetett ionokkal találkozunk. Az a tény, hogy a vizsgálandó anyagból vizes oldatot készítünk, erős egységesítést, s így a problémák egyszerűsítését jelenti. Az ,,egységesítés" a nagyobb összefüggések, törvényszerűségek könnyebb, jobb megismerését teszi lehetővé; ez is indokolja, hogy a minőségi analitika klasszikus formája a kémiai oktatás alapjaihoz tartozik. Gyakorlati fontossága viszont az, hogy igen egyszerű felszereléssel is alkalmas nem túlzottan összetett feladatok gyors megoldására. Ehhez nyújt segítséget A minőségi kémiai analízis alapjai című könyv 6. átdolgozott kiadása.