Szenvedélyem a fizika, a fizikatörténet hősei közül pedig Huygenst érzem
magamhoz a legközelebb. Newton nagyobb matematikus volt, csakhogy
matematikai axiómákból indult ki fizikai elvek helyett. Einstein nagyobb
fizikus volt, de már előtte felfedezték, hogy a matematikát a természet
jobb megértésére kell használni, és nem fordítva, a természet tényeit
logikai struktúrákba belekényszeríteni. Legföljebb Galilei ér a
közelébe, aki egyébként szintén igazi hős volt, de túlságosan sok időt
pazarolt arra, hogy gonoszkodó gúnyiratokkal rendet vágjon
ellenfelei között.

Huygens jóformán mindennel foglalkozott, és semmit sem publikált.
Mesélni fogok észleléseiről, Huygensről a műszerkészítőről és
lencsecsiszolóról, a ködök és bolygók tanulmányozásával töltött
éjszakáiról. Mesélni fogok arról, hogyan kapcsolódik a művészethez,
vagy legalábbis a természettudományos magyarázat szolgálatába
állított művészethez mindaz, amit csinált. Mesélek Huygensről, a
klasszikus mechanika, az első relativitáselmélet megalkotójáról,
akiben már ezért is a modern fizika nagy építőmesterét tisztelhetjük. S
végül napjaink fizikájáról, Huygens örökségéről szólunk - ezzel is
tisztelegve emléke előtt.

Vincent Icke