Stanisław Lem gyermekét, Tomaszt fizikusnak szánta, a Stanford-i Egyetemre küldte. Tomasz sikeresen letette vizsgáit, majd iró és műfordító lett Lengyelországban. A család börleszkbe illő történetein, a világhírű apa hóbortos szokásain a mindenkori szocializmus abszurditásán jókat derülhetünk. Stanisław Lem a science fiction műfaj egyik legnagyobb alakja volt, az irányzat megújítója és klasszikusa egy személyben. Tudományos-fantasztikus írásai tették világhírűvé, a hazai olvasók elsősorban erről az oldaláról ismerhetik. Jelen kötet egyrészt tovább árnyalja, másrészt új nézőpontból is megmutatja az eddig megismert Stanislaw Lem-képet. A kötet szerzője, Tomasz Lem, az író kései gyermeke. Írásai elsősorban Stanisław Lemről, az apáról szólnak, és a 70-es, 80-as évek Lengyelországáról, amelyben a Lem-család élt. A kötetben elmesélt szatirikus történetek felidézik a korántsem felhőtlen évtizedeket, a lengyelországi kommunizmus nyomasztó légkörét. A világhírű apa portréját, markáns, hóbortos karakterét a végtelennek tűnő családi történetek, anekdoták színes füzére domborítja ki. Megismerhetjük azt a rendkívüli asszonyt is, aki az író árnyékában élte le életét, s a történetekben felbukkanó alakok személyében a korabeli lengyel kultúra más jeles képviselőit is. Annak ellenére, hogy Stanisław Lem tudományos pályára szánta fiát, e kötet azt bizonyítja, hogy az alma nem esett messze a fájától.