A cselekvőképesség korlátozására és a gondnokság alá helyezésre épülő intézményesült mechanizmusok kaotikusnak tetsző mozgásformái fölött szigorú törvények uralkodnak. E törvényeknek nincs közük az emberi jogokhoz. A polgári per tárgya megannyi esetben nem a segítségre szoruló személy ,,belátási képességének" vizsgálata: feladata a jogok transzformálása. A per egy hosszú és összetett folyamat kapcsolópontja: a ,,gondnokolt" a társadalom peremén túli világ szigeteire csak akkor juthat el, ha a megfelelő zsiliprendszerben ereszkedik alá, amelyben végül lefoszlanak róla állampolgári jogai. Intézmények és habitusok összecementeződésének végeredménye nem lesz - mert nem is lehet - más, mint az elnyomás kifejlett rendszere. A szociális jogok kiüresedését a civil és politikai jogok korlátozása teszi láthatatlanná.