Ha belelapozunk az angol, francia, német vagy amerikai esszék harminc-egynéhány éve kiadott magyar nyelvű gyűjteményeibe, azonnal észrevehetjük, milyen sokféle tárgy és sokféle forma jellemzi a beválogatott írásokat. Az esszé nemcsak a történelemről vagy nagy művekről szólhat, de a nevetésről, a cipőkről és a repülésről is; s rokon formák műfaji gyűjtőnevének tűnik, magában foglalva az aforizmát, a jellemrajzot, a párbeszédet vagy a meditációt is. Az Osiris Kiadó esszéantológia-sorozatának IV. kötete a magyar történelemről, illetve a világ- és magyar irodalomról szóló esszéket széles körűen bemutató gyűjteményei után - teljes formai és témabeli változatosságában állítja elénk e műfajt, a legjobb magyar esszéket közölve az utazásról, festményekről és szobrokról, a szabadságról, az antik világról, az olvasásról, városokról, nőkről és férfiakról, a jövőről, a moziról, hősökről - és természetesen az esszéről.