A mű a hatalmat mint az emberi társadalom alapvető energiaforrását vizsgálja, amely nélkül a társas létet előnyben részesítő emberiség képtelen lenne megszervezni önmagát. Elegánsan kalandozva az emberi civilizációk ötezer éves történetében Russel igyekszik történetileg tipologizálni a hatalom legfontosabb megnyilvánulási formáit: a papi hatalmat, a királyi hatalmat, a nyers erőszakot, a forradalmi hatalmat, a gazdasági hatalmat, a véleményformálók hatalmát és a meggyőződéses hit hatalmát. Ugyanakkor fogalmilag, filozófiailag is igyekszik megragadni a hatékony elveket, vagyis izgalmasan elemzi a hatalomra irányuló emberi ösztön működését, a vezérek és követőik viszonyát, a hatalom viszonyát az erkölcsi elvekhez, az erkölcsfilozófiák hatalmát, az egyén illetve a hatalmi szervezetek viszonyát, a hatalmi szervezetek biológiáját, s végül a hatalom megszelídítésének esetleges lehetőségeit. A könyv még a második világháború előtt íródott, de szövegét később, az ötvenes években Russel módosította a háború szörnyű tapasztalatainak megfelelően.
A rendkívüli erudícióval, igen élvezetes, ugyanakkor tárgyszerű stílusban megírt klasszikus munkát a filozófia, a civilizációelmélet, a politológia, a történettudomány szakemberei éppoly nagy haszonnal forgathatják majd, mint az egyetemi hallgatók illetve a széles nagyközönség.