A könyv a modern nemzetek kialakulásnak különböző állomásait veszi szemügyre Kelet-Közép-Európában. Azokat az okokat vizsgálja, amelyek a nacionalizmus fejlődését Európa nyugati, középső és keleti sávjában eltérő útra terelték. Tisztázni kívánja a kérdést: mikor és milyen tényezők hatására dőlt el, hogy az önmagukat nemzetnek tekintő közösségek a politikai testületet vagy éppen a nyelvet, a közös kultúrát tekintették-e a legfontosabb összetartó erőnek, tehát „államnemzetként” vagy „kultúrnemzetként” határozták-e meg önmagukat. Ennek érdekében a kelet-közép-európai fejlődést párhuzamba állítja a francia államnemzet formálódásával.A könyv a nacionalizmus kialakulására vonatkozó „modernizációs elméletek” kritikája mellett részletesen elemzi a lengyel nemzeti mozgalom történelmét, amely jellegzetes esete az államnemzeti úttól való elkanyarodásnak. Nagyobb terjedelemben mutatja be az eltérő úton járó cseh nemzeti mozgalom kibontakozását, amely kultúrnemzettől jutott el egy mesterséges nemzeti tudat, a csehszlovakizmus megformálásáig. Ábrázolja a magyar nemzeti mozgalom kezdeteit, a felvilágosult rendi ellenzék nyelvművelést, illetve társadalmi-gazdasági felzárkózást szorgalmazó szárnyait. Külön fejezet foglalkozik az oktatásnak a modernizációhoz fűződő kapcsolatával és szerepével a nemzetté válás folyamatában.