A monográfia a belgiumi politikai közvélemény, valamint a bécsi belga rendkívüli követ meghatalmazott miniszter, Alphonse O'Sullivan de Grass de Seovaud gróf 1848-49-ben kialakított Magyarországképének rekonstruálására vállalkozik. A könyv megírásához a vezető diplomatának a brüsszeli külügyminisztériumi levéltárban őrzött mintegy 500 követi jelentése szolgáltatta a forrásbázist. A belga politikai közvélemény Magyarország-képének rekonstrukciójához az 1848-49-ben megjelent belgiumi sajtó hatalmas forrásanyagot biztosít. Közülük a négy domináns politikai (konzervatív, liberális, liberális-katolikus, radikális) irányzatot megjelenítő 25 napilap, hetilap és folyóirat anyagának feldolgozására került sor. A szerző feladatának tekintette az 1848-49. évi belgiumi Magyarországképből a történetírás számára kínálkozó tanulságok levonását annak tisztázását követően, hogy a belga hivatásos politika, illetve közvélemény milyen rendszerességgel követte figyelemmel a magyarországi történéseket, mennyiben ismerte fel azok lényegét, véleményük megfogalmazása során képviselőik mennyiben voltak szuverének, milyennek ítélték meg a magyarországi átalakulás minőségét és annak esélyeit. A belgiumi politikai elit reakciói alapján levonható következtetések megerősítik azt a magyar történetírásban hangsúlyosan artikulálódó nézetet, hogy 1848-1849 vezető magyar politikusai nem voltak ugyan csodatevők, akik képesek lettek volna megváltoztatni a többször módosuló nemzetközi erőviszonyokból következő megkerülhetetlen adottságokat, de nem is voltak a provincializmus béklyói által gondolkodásukban és döntéseikben korlátozott, tévelygő dilettánsok. Alapos nemzetközi tájékozottságra támaszkodva s az európai fejlemények kölcsönhatásrendszerének jelentőségét szem előtt tartva a rendelkezésre álló alternatívák ismeretében keresték a legjobb válaszokat a változó kihívásokra.